Tegnap voltam táncon Vinyóval,Gabika és Csillus is elkisértek minket:)
Majd tánc után Vinyó megvárta velem a buszt,és váratlanul megjelent az az ember(Denisz),akit inkább nem szerettem volna látni,de valahogy nagyon jól esett a társasága:)
A buszon is mellémült,és végigduncsiztuk az utata!Bakker...annyira megváltozott,hogy még énis alig hiszem el.Tiszta egy aranyos csávóka lett belőle:) Annyira rossz ez így,iygis nehéáz volt,de most a változása után ugyérzem mégnehezebb lessz őt elfelejtenem:S
Olyan aranyosan,és ártatlanul nézett a "szép"szemeivel,hogy rájöttem arra,amin már régota töprengtem.
Ciki ezt igy leírnom,de hasonlit valakire akit tulságosan is kedvelek,eddig azthittem hogy a dilis viselkedése miadt..de tegnap mikor Denisz tisztára olyan tekintettel nézett rám...bakker...olyan rossz ez igy:(
Nem mondom hogy szeretem...de mostanság igencsak össze vagyok zavarodva,azaz nem tudom tisztázni az érzelmeimet:S
Talán ezért is van az,hogy nem teszek semmit ennek érdekében,csak várok,és hagyom hagy follyanak a dolgok maguktól.Sajna ehez már nagyon nincs erőm...Kicsit belefáradtam már öt év alatt.
De mindtmár az elöző bejegyzésemben is emlittetem,Denisz már a múté!Akármennyire is fáj ez,azthiszem ez igy mindketönknek jobb lessz!:) Erre már vagy egy éve rászántam magam,és nem szándékozom változtatni rajta!

Ide is illik ez a szám,amit régen kismiullioszor halgattam: Stigma-Bucsú egy angyaltól