Ha tehetném most rögtön megállítanám a rohanó időt.
Felzárkoztatnám az érzelmeimet,magamhoz ölelném az egyre távolodó szeretteimet,felfognám a tetteimet és megbecsülném a lépteimet.
Valahogy gyorsan elillan az idő...
Lassan kezdek beletörődni hogy nem lehetek örökké "kislány" .
Céljaim vannak és erős akaratom hogy megvalósitsam az álmaimat.
Nem elégszem meg a jóval,ha tudom hogy a jobbat is el tudnám érni.
Ugyan... hát én nem fogok ülni,mikor még van erőm szaladni. ;)
Sajnos mostanság sok fájdalmat el kellet tűrnöm...
A barátaim lelkét ápolgattam,miközben egy hamiskás mosollyal a szám szélén válaszoltam hogy velem minden rendben...:/
NAÉS A SZERELEM...MMMM....HÁÁÁT NEM IS TUDOM.
nEM MEREK SZERETNI.:/
Túl nagy fájdalom lenne a csalódás.
Nem az a fajta lány vagyok,kinek havonta más pasi kell.
Én nem szeretem a nyállas szappanopperákat,nekem az akciófilmek jönnek be!;)
Nekem egy ölelés,egy arcra puszi többet jelent 1000 szónál. :$
Nááal a ména tekintetű,hangos sóhajú pasik a menők. (:
Na nekem egy pasi azt mondja "szeretlek" én azt már el nem hiszem...:/
A mai világban ennek a szónak a jelentése csak egy hamiskás iluzió.....- :S
nem..én nem igy képzelem el... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése