BláBlá :D *Csakmeeert uncsizok* :))

Volt olyan napom tán észre sem vettem..
A nap sokkal szebben sütött rám,s mindenki szeretett.
Nem tudom mitől volt,egyszer csak énekeltem,
Nevettem,mert a dallam arról szólt,hogy szeretek!!! Sétáltam az utcán,mindig jöt egy barát. S ha a kedvem fogytán,Ő énekelt tovább. Szomorú is voltam,egymagam,s úgy érzetem dől a ház, A boldogság,egy hajszál,egy szó,egy mozdulat,
Csak mozogtam,alig szóltam már,csak el ne haggyam magam!(:

Szeretnék angyalként az emberek lelkébe látni,egy pillanatra megérteni őket, s mélyen a szívükbe ásni! Megőrizni mosolyukat,s cserébe az enyémet adni,átélni minden élményüket,s őket nem szenvedni hagyni! Átölelni őket, ha éppen egyedül vannak, csókot adni nekik, de csak aki megérdemli annak! Velük zokogni, s örülni,amikor csak lehet, hiszen az a legtöbb,amit egy angyal megtehet!*.* :D
Mosolygó arcot kinek van ereje megütni? A mosolyt senkinek sincs bátorsága összetörni, Mosolyra mosoly a válasz. Ugye? :)

Tudunk szeretni önzetlenül?Mi a szeretet csendje?Amikor kedvesed mellett ülsz és csak nézed Őt vajon érzed,ez a szeretet.Elszaladunk minden érzés mellett...
nem figyelünk másokra magunkra,csak a világra.Megfelelni akarunk minden helyzetben.!Csendben lenni nem rossz dolog,próbáld meg!
Ha ellenségeinket elfogadjuk,megértjük jobb emberek lehetünk. ;)

És ami hiányzik:
Egy társ kell, egy barát, ki megvéd, ki átölel, ki megért, és segít, ha vigasz vagy tréfa kell, de hagyja, hogy éljek, szabadon, mint a lélek, mert így vagyok csak én. :)